Köln
   
| Köln | Észak-Rajna Vesztfália | Köln történelme | Látnivalók Kölnben | Közlekedés | Kölni oktatás és kultúra | Galéria | Térkép |
Köln történelme





vilagvarosai.hu on Facebook



A mai Köln helyén az első települést a germánok alapították, majd 50-ben lett római város Colonia Claudia Ara Agrippinensium néven.

Romisch-germanisches Museum

Római-német Múzeum (Foto: tintern)


310-ben Konstantin császár hidat építtetett a Rajnán. Első ismert püspökét 313-ban választották meg, 785 óta érseki székhely. A Német-római Birodalom idején a kölni érsek a hét választófejedelem egyike volt, bár 1288-tól kezdve Bonnban volt a székhelye. A Kölni Egyetemet 1388-ban alapították. A város a Hanza-szövetség tagja volt, és 1475-ben lett szabad császári város. A középkorban zarándokhellyé is vált, mint a három királyok, illetve Szent Orsolya és Nagy Szent Albert ereklyéinek őrzőhelye.

Haromkiralyok ereklyetarto

Háromkirályok ereklyetartó (Foto: wikipédia)


1801-ben a Rajna bal partja – így Köln is – Franciaországhoz került, majd 1815-ben a Bécsi kongresszus Poroszországhoz csatolta. A katolikus kölniek és a protestáns poroszok közötti ellentétek gyakran kiéleződtek, és a lakosság körében erős poroszellenességhez vezettek. Az I. világháború után a város – a Versailles-i béke alapján – brit megszállás alá került 1926-ig. 1917-1933 között a későbbi kancellár, Konrad Adenauer volt Köln polgármestere.

A kolni dom a 2.vh alatt

A kölni dóm a II.világháború alatt (Foto: wthe rocketeer)


A II. világháború alatt Köln 262 szövetséges légitámadást élt át, melyek mintegy 20.000 civil áldozatot követeltek. A város lakosságának nagy része vidékre menekült, és a lakosság csak 1959-re érte el újra a háború előtti szintet.
Impresszum és kapcsolat - Impressum and contact